Nyíregyháza képviselőtestületi választása NAGY LEVENTE A 2010-es parlamenti választásokat követően az első intézkedések közé tartozó, sürgős feladatok egyikét az újonnan megalakuló kormány számára az önkormányzati választások reformja képezte. Igaz, e lépéssel a kormány érdemben csökkentette az egyes települések képviselőtestületi tagjainak létszámát, kérdés azonban, hogy ez elegendő indok volt-e arra, hogy a felálló kormány "legégetőbb" feladatai egyikének tekintse e lépés megtételét. A kérdésfelvetés nem alaptalan, hiszen a 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 2010, június 14-én került kihirdetésre, csupán 16 nappal azt követően, hogy az újonnan megalakult országgyűlés 261 igen és 107 nem szavazat mellett elfogadta a Fidesz-KDNP kormányprogramját, és miniszterelnökké választotta Orbán Viktort. Az "új" önkormányzati választások intézményének rövid bemutatásán túl a tanulmány célja kettős: egyfelől, arra próbál választ adni, hogy vajon mennyire tekinthető igazságosnak rawlsi értelemben az önkormányzati választási rendszer 2010-es reformja, másfelől, az önkormányzati képviselőtestület megalakulásának folyamatát, vagyis a szavazatok mandátumokká alakításának eljárását szeretné bemutatni, a 2019-es nyíregyházi képviselőtestületi választásokon keresztül.
A választópolgárok számára az önkormányzati választási rendszer teszi lehetővé, hogy lakóhelyükön az a jelölt legyen a főpolgármester, polgármester vagy a képviselőtestület tagja, akit a legalkalmasabbnak találnak arra, hogy a település és az ott élők érdekeit képviselje. Mikor tartják az önkormányzati választásokat? Hazánkban négyévente, az országgyűlési választásokat követően, októberben tartják az önkormányzati választásokat. Az önkormányzati választások időpontját a köztársasági elnök tűzi ki legalább 60 nappal a szavazás előtt úgy, hogy az nem eshet sem ünnep-, sem szabadnapra. Magyarországon 1990 óta hat önkormányzati választásra került sor. Kik szavazhatnak az önkormányzati választásokon? Az önkormányzati választásokon szavazhat minden magyar és nem magyar állampolgár, aki legalább 18 éves és bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye van Magyarországon. Hogy működik az önkormányzati választási rendszer? Az önkormányzati választás egyfordulós. A választás sikerének nincs érvényességi (hány embernek kell szavazni) és eredményességi feltétele (hány szavazat kell a győzelemhez).
Így, ha egy településen csak egy ember megy el szavazni, akkor az a jelölt lesz a polgármester, akire ez az ember a szavazatát leadja, mivel már egy szavazat is elég a győzelemhez. Az önkormányzati választásokon a választópolgárok polgármestert, helyi képviselőket, megyei képviselőket, illetve a Budapesten élők főpolgármestert is választanak. Mik a jelöltállítás feltételei? Az önkormányzati választáson az lehet jelölt, aki megfelelő mennyiségű ajánlószelvényt (kopogtatócédulát) gyűjt össze. Az egyéni listán vagy egyéni választókerületekben az lehet jelölt, aki a polgárok 1 százalékának ajánlásával rendelkezik. A polgármesterjelölteknek a településen élők számától függően a választópolgárok 1, 2 vagy 3 százalékának ajánlására van szüksége. Annál több ajánló kell, minél kisebb a település. Főpolgármester-jelölt pedig az lehet, aki a fővárosinak 2 százalékának ajánlásával rendelkezik. Hogyan választják a képviselőtestületeket? A tízezer, vagy annál kevesebb lakosú településeken a választópolgárok ún.
Kiemelt tartalmak: 2020. november 24. (kedd) Időközi választások és népszavazások megtartására, az NVI ügyfélfogadására, valamint az NVB-hez intézett beadványokra vonatkozó szabályok a járványügyi veszélyhelyzet időszakában. 2021. április 08. (csütörtök) Az Eötvös József Gimnázium csapata nyerte meg a "Túl az első X-en – Tehetsz a jövődért, válassz! " elnevezésű országos középiskolai vetélkedő idei döntőjét. A versenyt a járványhelyzet miatt a virtuális térben rendezték meg, a zsűri elnöke ezúttal dr. Varga Judit igazságügyi miniszter volt.
A megyei közgyűlési választáson a megye egy nagy választókerületet alkot, ahol a választópolgárok listán szavaznak a jelöltekre. A fővárosi közgyűlés tagjait a fővárosban élők választják, ebben az esetben is listás szavazást tartanak. Hogyan választják a polgármestereket és a főpolgármestert? A polgármestereket és Budapesten a főpolgármestert egységes szabály szerint választják. A jelöltek közül az lesz a polgármester illetve a főpolgármester, aki a legtöbb szavazatot kapja. Mikor kell időközi önkormányzati választást tartani? Időközi választást kell tartani, ha egy településen kevesebb képviselőjelölt indul, mint ahány hely van a képviselőtestületben. Ha az egyéni választókerületben nem indult egyetlen képviselő- vagy polgármesterjelölt sem, ha a választáson több egyéni jelölt, polgármesterjelölt vagy főpolgármester-jelölt ugyanannyi szavazatot szerzett; ha a választáson kevesebb képviselőt választanak meg, mint ahogy azt a törvény előírja, és üres helyek maradnak; ha az egyéni képviselő, polgármester vagy főpolgármester megbízatása megszűnik, vagy elhalálozik, illetve ha a képviselőtestületet feloszlatják vagy feloszlik.
Krusovszky Dénesnek most ezekből kellett ihletet merítenie: emoji, matrica, lelépő, drágaságom, sajtószemle. Orbánék könyvtárában szkíta-magyar rokonságról beszélne a mennyezet kultúra 2021. 16. 04:30 6 perc A hvg360 dokumentumfilmjében bemutatott Orbán-gigaberuházás, a hatvanpusztai kastély könyvtárának mennyezete a református egyházi művészet köréből meríthet ihletet. Ám a templomi kazettáknak más olvasatuk is lehet, mely az ezoterikus magyar őstörténet világából lehet ismerős. Ez a fideszeseket is beszippantó vajákos történelemszemlélet ma már nem ritka Orbánék köreiben, hiszen egyebek közt ez a Kásler Miklós nevével fémjelzett Magyarságkutató Intézet fő csapásiránya.
Korábbi cikkek Hetilap Játékok Előfizetés A rendszerváltás óta most a nyolcadik önkormányzati választás van Magyarországon. Ebből az alkalomból idézzük fel, milyen volt az első hét. Volt, amikor a parlamenti választás győztese az önkormányzatit is megnyerte, volt, amikor elbukta. Ahány választás, annyiféle kimenetel, ez a múlt tanulsága. Princetoni professzor: Magyarország felszámolta a demokráciát, de nem fasiszta világ 2021. 06. 17. 05:25 2 perc Európa immár nem tekinthető a demokrácia jelképének, mert legalább két tagja, Magyarország és Lengyelország, (felkészül: Szlovénia), amely megkérdőjelezi a jogállamiságot, talán már fel is számolta - mondta Jan Werner Müller neves politológus a konzervatív Die Weltnek adott interjúban. Az én hetem: Krusovszky Dénes óriásplakátokat lát, amiken nem minden gyerek nevet Az én hetem 2021. 07. 11. 17:00 5 perc Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Ehhez adunk öt kulcsszót, melyeknek valahol fel kell bukkanniuk a szubjektív visszatekintésben.