A hír nem meglepő módon hisztériát robbantott ki az Osztrák-Magyar Monarchiában, annak is inkább magyar felében, mert a művelt és tehetséges, felvilágosult szellemű fiatalemberhez igen nagy reményeket fűztek Magyarországon. A trónörökös öngyilkossága teljesen lesújtotta anyját, aki ezután mindig feketében járt. Korfu szigetén később kastélyt építtetett Achileion néven, életének hátralévő éveit egyre magányosabban, depressziótól űzve, inkognitóban utazgatva töltötte. Rudolf katonai egyenruhában 1879-ben A haláleset kapcsán a legvérfagyasztóbb híresztelések kaptak szárnyra, több tucatnyi elmélet született. Akadt, aki úgy vélte, hogy a terhes Vetsera Mária a magzatelhajtásba halt bele, ezután választotta Rudolf is a halált. Élénkebb fantáziájúak szerint egy féltékeny erdész kényszerítette volna öngyilkosságra Rudolfot, avagy egy teherbe ejtett hercegnő fivérével vívott amerikai párbajt elvesztve kellett megölnie magát, netalán veszekedés közben vesztette életét, és a reménytelenül szerelmes Vetsera Mária önként követte a halálba… A hivatalos változatban lövés szerepel a halál okaként, de vannak, akik méregre, megint mások ásóra gyanakodnak.
A Victor Hugo által megálmodott európai egyesült államok mintájára tervezte átalakítani a monarchiát, előítélet-mentes gondolkodása a nemzetiségek jogainak biztosításával, valamint a kisebbségek támogatásával is párosult. Filoszemitizmusa kiváltotta az udvari társadalom és az antiszemita körök nemtetszését, ahogyan Erzsébet Heine-rajongása is. Rudolf a maga választotta környezetében úgynevezett polgári elemekkel, intellektuális igényeit szolgálva értelmiségiekkel keresett kapcsolatot. Az alattvalókkal megváltozott érintkezési formák jegyében kiemelt szerepet tulajdonított a sajtónak, törekedett a tudatos imázsépítésre. Botrányosnak, normasértőnek vélték kapcsolatát az ellenzéki, liberális sajtó egyik meghatározó alakjával, a zsidó Moritz Szepsszel, akinek (álnéven) Neues Wiener Tagblatt című lapjába rendszeresen publikált. Ferenc Józsefet, noha nem számított trónörökösnek, Rudolfhoz hasonlóan tudatosan készítették fel a leendő uralkodó szerepére, bár az 1848-as forradalmak félbeszakították a képzését.
Rudolf és Sarolta eljegyzési képe 1880-ból Az egyik legnagyobb európai birodalom trónörököseként magánéletét is fokozott érdeklődés övezte. Rudolf végül Stefánia belga királyi hercegnőt vette 1881. május 10-én Bécsben. Az akkor 17 éves, szigorúbb formalitások mellett nevelt lánnyal kötött dinasztiális házasság azonban nem tartotta vissza a férfit kicsapongó életmódjától. Ennek következményeit pedig mindketten viselték: Rudolf egyik kalandja során kapott gonorrhoea fertőzés meddővé tette feleségét, így korábban született leányuk után nem érkezett trónörökös. A mayerlingi tragédiát a kortársak és az utókor is próbálta megfejteni, de a számos alternatíva közül egyelőre egyik valódisága sem bizonyosodott be. A trónörököst gyerekkora óta betegségre hajlamosnak írták le. Valódi szervi bajokról nem maradt feljegyzés, így valószínűsíthető, hogy tünetei inkább pszichoszomatikusak voltak. Ehhez járult a felnőtt korában folytatott kicsapongó életmód, számtalan függősége morfiumtól az alkoholig és a nőügyei közben összeszedett betegségek.
Erzsébetet testileg és lelkileg is felkészületlenül érte az anyaság, talán ezért sem sikerült két idősebb gyermekével bensőségesebb kapcsolatot kialakítania. Középsőgyerek-szindróma A kisfiú és a húga, Mária Valéria között 10 év korkülönbség volt, Sisi tehát már a harmincas évei kezdetén adott életet legkisebb gyermekének. A tíz év "kihagyás" teljesen más, szimbiotikus kapcsolatot eredményezett a már felnőtt fejjel vállalt, nyugodtabb életkörülmények között született Mária Valéria és szülei között. Budán született, amivel kivívta a magyar lakosság egy részének szimpátiáját. Erzsébet – amennyiben lehetséges volt, illetve biztonságosnak ítélte – viszonylag hamar magával vitte Valériát európai utazásaira is. Habár Erzsébet a későbbiekben tőle is különvált, Valéria 1890-es házasságkötését követően nem kívánt felnőtt lánya életében már jelentősebb szerepet vállalni, nehogy beleavatkozzon a pár privát szférájába. Mária Valéria azonban ezt igencsak nehezményezte. A szimbiotikus anya-lánya kapcsolat megszakadása ellenére ő volt az egyetlen gyermek, aki később is hatást tudott gyakorolni a Rudolf elvesztése felett érzett feldolgozhatatlan gyászában egyre szuverénebbé, önzőbbé és szabadabb szelleművé váló Erzsébetre.
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia ( németül: Haus Habsburg, csehül: Habsburská dynastie, spanyolul: Casa de Habsburgo, ismert még mint Ausztriai-ház, németül: Haus Österreich, csehül: Rakousko dynastie, spanyolul: Casa de Austria), a Habsburg-család uralkodóit adó, Európa történelmének egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza. Két fő ága az osztrák Habsburgok és a spanyol Habsburgok voltak. Előbbi legfontosabb címei közé tartoztak a német-római császári, továbbá a német, magyar és cseh királyi címek, míg utóbbiak a spanyol és a portugál királyi rangot birtokolták. A spanyol ág 1700-ban, II. Babonás Károly király halálával, míg az osztrák ág VI. Károly császár fiú utód nélküli halálával halt ki, ám utóbbi leánya, Mária Terézia uralkodónő révén tovább élt a Habsburg–Lotaringiai-ház formájában. Habsburg-ház A Habsburg-ház címere Alapítva 11. század Alapító Gazdag Guntram Kihalt 1700. november 1. (spanyol ág) 1740. október 20. (osztrák ág) Utolsó tag Habsburg Mária Terézia Oldalág Habsburg–Lotaringiai-ház Rezidencia Habsburg vára Hofburg Prágai vár El Escorial A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg-ház témájú médiaállományokat.
Ferdinánd Károly Lajos főherceg 1868–1915, későbbi polgári nevén Ferdinand Burg. Harmadik házasságát 1873. július 23-án kötötte a Bragança-házból való Mária Terézia portugál infánsnővel, I. Mihály portugál király és Adelheid löwenstein–wertheim–rosenbergi hercegnő leányával. Az esküvőt a Majna-menti Kleinheubachban, a Löwenstein–Wertheim–Rosenberg Hercegség székhelyén, a feleség szülővárosában tartották. Mária Terézia majd fél évszázaddal férje halála után, 1944. február 12-én hunyt el Bécsben. E házasságból két leány született: Mária Annunciáta főhercegnő 1876–1961, aki Prágában a Hradzsini Szent Teréz kolostor apátnője lett. Erzsébet Amália főhercegnő 1878–1960, aki Aloys von und zu Liechtenstein herceghez ment feleségül, az ő fiuk lett II. Ferenc József, Liechtenstein uralkodó hercege. 1. 3. Élete Az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse 1889–1896 A nyarakat családjával együtt a wartholzi kastélyban töltötte, messze a bécsi udvar merev etikettjétől. A főherceg születésnapjait rendszerint szűk családi körben, a kastélyban ünnepelték.
A Rudolf és Mária Valéria közötti korábbi rivalizálás alapját a trónörökös okkal fellobbanó féltékenysége táplálta, hiszen a kevésbé tehetségesnek gondolt húga mind Erzsébettől, mind Ferenc Józseftől megkapta mindazt a szeretetteljes figyelmet és bánásmódot, illetve stabil érzelmi hátteret, amire Rudolf egész életében hiába vágyott. Az uralkodó születésnapját Bad Ischlben tartották. A karácsonyokat és Sisi születésnapját Gödöllőn, Budán vagy Bécsben. Rudolf ekkoriban anyjával alig érintkezett, ennek hátterében tetten érhető a kettejük között megjelenő, fokozódó ellentét. Ehelyett Rudolf az elfoglalt apjával töltött hosszabb időt, sok esetben közös hivatali elfoglaltságaik (elsősorban hadgyakorlatok) idején vagy kedvelt időtöltésük, vadászataik során. Izoláltságának hátterében megnövekedett tanulmányi feladatai, reprezentatív és katonai teendői állhattak, s egy esetleges helyszínváltás komoly előkészületeket igényelt a környezetétől, míg lánytestvérei vagy szülei könnyebben utazhattak. Ferenc József rendkívül elfoglalt volt, különösen idősebb gyermekei szenvedték meg a birodalom válságait, ami a házassága első közel másfél évtizedét jellemezte, ennek ellenére lehetőségeihez mérten igyekezett figyelmet fordítani családjára.
★ Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos osztrák–magyar trónörökös Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos, a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, Ferenc Károly és Bajorországi Zsófia Friderika főhercegné harmadik gyermeke, aki az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse 1889 és 1896 között. Károly Lajos volt I. Ferenc József osztrák császár és magyar király öccse, aki annak fiát, Rudolf főherceget, aki 1889-ben vesztette életét a mayerlingi tragédia során, követte a trónöröklési sorban. 1. 1. Élete Származása Károly Lajos főherceg édesapja Habsburg–Lotaringiai Ferenc Károly főherceg 1802–1878 volt, II. Ferenc 1768–1835 német-római császárnak, magyar és cseh királynak 1804 után I. Ferenc néven osztrák császárnak és császárnénak, a Bourbon-házból való Mária Terézia Karolina nápoly–szicíliai királyi hercegnőnek 1772–1807 második fia. Édesanyja a Wittelsbach-házból való Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő 1805–1872 volt, I. Miksa bajor királynak, és második feleségének, az evangélikus vallású Karolina Friderika Vilma badeni hercegnőnek leánya.
Rudolf német-római császár, cseh király (1552–1612) ∞ nem házasodott meg II. Mátyás német-római császár, cseh király (1557–1619) ∞ Habsburg–Tiroli Anna II. Ferdinánd német-római császár, cseh király (1578–1637) ∞ Bajorországi Mária Anna III. Ferdinánd német-római császár, cseh király (1608–1657) ∞ Spanyolországi Mária Anna I. Lipót német-római császár, cseh király (1640–1705) ∞ Pfalz–Neuburgi Eleonóra Magdolna I. József német-római császár, cseh király (1678–1711) ∞ Braunschweig–Lüneburgi Vilma Amália II. Károly német-római császár, cseh király (1685–1740) ∞ Braunschweig–Wolfenbütteli Erzsébet Krisztina Mária Terézia német-római császárné, cseh királynő (1717–1780) ∞ Lotaringiai Ferenc István A Habsburg–Lotaringiai-ház folytatásával A Magyar Királyságban Szerkesztés Bővebben: Magyarország uralkodóinak listája IV. Albert osztrák herceg (1377–1404) ∞ Bajorországi Johanna Zsófia Albert német és magyar király (1397–1439) ∞ Luxemburgi Erzsébet V. László német és magyar király (1440–1457) ∞ Franciaországi Magdolna I. Ferdinánd német-római császár, magyar király (1503–1564) ∞ Jagelló Anna Miksa német-római császár, magyar király (1527–1576) ∞ Spanyolországi Mária Rudolf német-római császár, magyar király (1552–1612) ∞ nem házasodott meg II.