A járvány végét 1823-ra teszik, áldozatainak számát csak megbecsülni tudjuk, feltehetően százezrekről lehet szó. Magyarországon először 1831-ben jelent meg a kolerajárvány a második világméretű kolerajárvány részeként. Az 1826 körül kezdődött fertőzéshullám kiindulópontja ismét India volt. A következő három évben átterjedt Perzsiába, majd pusztított a Kaszpi-tenger vidékén és Egyiptomban is. Európába a kereskedelem révén hurcolták be, de hazánkba és Kelet-Európába az 1830-ban kirobbant oroszellenes lengyel felkelés következtében került. 1830 végén Lengyelországban és Galíciában fertőzött ázsiai orosz katonák terjesztették a kórt, akik I. Miklós cár seregében harcoltak, innen terjedt át a Magyar Királyságba. A fertőzés elérte Angliát is, ahol két éven át nem sikerült megfékezni. Észak-Amerikába az ínség elől menekülő ír bevándorlók révén jutott, majd Kanadából délre terjedt, Dél-Amerikában 1833-ban pusztított. A második pandémia végét 1835-re teszik. 1846 és 1860 között tombolt a harmadik világjárvány: ismét Indiából indulva Ázsiában, Európában, Észak-Amerikában és Afrikában szedte áldozatait.
Emiatt a konzulátusok kereskedelmi és egészségügyi jelentései eljutottak az Osztrák-Magyar Monarchia magyar Kereskedelemügyi Minisztériumához is. A Tengerészeti, hajózási és vízépítészeti szakosztályban őrzik mindazon jelentéseket és táviratokat, amelyeket az ötödik kolerapandémia idején küldtek az Osztrák-Magyar Monarchia konzulátusai, alkonzulátusai. A kolerajárványról szóló jelentések számára külön nyomtatott ügyiratfedlapok készültek, ez is mutatja, mennyire komolyan vették az akkori járványhelyzetet. A djeddai (dzsiddai) alkonzul telegrammjelentéséhez készült ügyiratfedlap Jelzet: MNL OL, Kereskedelemügyi Minisztérium, Tengerészeti, hajózási és vízépítészeti szakosztály (K 228), 1893-10-45154. Ezek a német, francia, olasz és más nyelveken íródott jelentések és táviratok tudósították az illetékeseket a szabadon érinthető kikötőkről, az egyes vidékeken és városokban elrendelt karanténidőről és annak hosszúságáról, a fertőzés szárazföldi terjedéséről, továbbá az egyes, lokálisan elrendelt óvintézkedésekről.
von Le Monnier Ritter. Abstract. Megyék névvelSzín- és jelmagyarázattalNyelvi határok színekkel jelölvevon Franz Ritter v. Le MonnierKartogram a magyar, német, cseh, szlovák, lengyel, rutén, szlovén, szerb-horvát, olasz és … 19. század – Wikipédia európa térkép 19. század Európa. 1403: Husz János elkezdi tanai hirdetését Csehországban.. 1415: A konstanzi zsinaton Husz Jánost máglyán megégetik. Kivégzése után mozgalma politikai jelleget ölt. 1419–1436: Huszita háborúk; 1409: A Szicíliai Királyság egyesül Aragóniával; 1410: grünwaldi csata, a Lengyel-Litván Unió egyesült erővel aratott győzelme a Német Lovagrend felett, és ezzel európa térkép 19. század Georeference method: Timár, G., Biszak, S. (2010): Digitizing and georeferencing of the historical cadastral maps (1856-60) of Hungary. In: Livieratos, E., Gartner 14. század – Wikipédia Vízrajzi és hajózási térképek a 19. század első feléből - Duna Mappáció DVD nincsen két ugyanolyan térkép. Minden egyes térkép más állapotot, más vízállást, szélességet ábrázol.
A kereskedelem szempontjából a különféle behozatali korlátozások és bizonyos áruk átmenőforgalmának tiltása is fontosnak számított. Ezekből a dokumentumokból egyértelműen látszik, hogy micsoda hatalmas pusztítást végzett a járvány, mivel a rövid, elsősorban távirati úton küldött híradás legtöbbször a fertőzöttek és az elhunytak számáról tudósított. A djeddai (dzsiddai) alkonzul telegrammjelentése a héten kolerában elhunytakról, Djedda, 1893. június 15. Jelzet: MNL OL, Kereskedelemügyi Minisztérium, Tengerészeti, hajózási és vízépítészeti szakosztály (K 228), 1893-10-45154. A jelentések gyakran naponkénti bontásban megadták az újonnan megbetegedettek és az elhunytak számát, de a ragály terjedését kimutatásokkal, térképi ábrázolással is szemléltették. A kijevi konzul jelentéséhez mellékelt térkép a kolerában fertőzöttekről, Kijev, 1893. augusztus 17. Az idegen nyelvű táviratok esetében gyakran a magyar fordítást is rávezették, a könnyebb érthetőség miatt. A djeddai (dzsiddai) alkonzulátus telegrammjelentése a kolerajárvány helyzetéről, Djedda, 1893. augusztus 27.
A kikötőkből kiinduló hajók állapotáról egészségügyi igazolások tájékoztatták más kikötők hatóságait. Ebben az időszakban azonban már jóval könnyebb volt a veszélyről szóló híreket eljuttatni a világ másik végére. században az akkor már világszerte elterjedt konzuli szervezet és a távíróhálózat kiépítése egyre jelentősebb szerepet játszott. A konzulátusok szerepe A konzuli tevékenység még az ókorból eredeztethető, amikor a külhonba utazó görög kereskedők számíthattak az ott élő megbízottra, aki vitás kérdések esetén döntött. A konzulok szerepe a középkorban már nem csupán a kereskedelmi tevékenység támogatása volt: a feketehimlő, a pestis és más ragályok elleni védekezés miatt a tengeri kikötők biztonságának, állapotának igazolását is a konzulok állították ki – főként velencei példa nyomán. A konzulként megbízottak tevékenysége a kora újkor végén már sokrétű volt: védték az országuk kereskedelmi érdekeit, biztosították a saját alattvalóik védelmét és szükség esetén joguk volt vitás kérdésekben a bíráskodáshoz.