A részletekért látogassa rendszeresen az Erdő-Mező és a Magánerdőkért Egyesület weboldalait, Facebook oldalukat. Előző írásomban összefoglaltam, hogy melyek az osztatlan közös tulajdon jogi szabályozásából eredő főbb sajátosságok, illetve, hogy mire érdemes odafigyelni osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan vásárlása esetén. Kitértem arra is, hogy kiemelt jelentősége van az ingatlan használatát szabályozó, valamennyi tulajdonostárs által aláírt használati megállapodás meglétének. Jelen bejegyzésben azt szeretném részletesen kifejteni, hogy mit érdemes szabályozni egy használati megállapodásban. Használati megállapodás tartalma Használati megállapodás írásakor mindig szem előtt tartom a hitelintézetek által közzétett használati minta tartalmát, hiszen, ha valamelyik tulajdonostárs meg szeretné terhelni a saját tulajdoni hányadát, akkor a hitelintézet az abban foglalt kritériumoknak megfelelő használati megállapodást fogadnak el. Ez azonban csak egy alap dokumentum, ez még számtalan pontban kiegészítésre szorulhat aszerint, hogy a tulajdonostársak hogyan és milyen részletességgel kívánnak megállapodni, vagyis melyek azok a további pontok, amiket mindenképpen rögzíteni szeretnének.
A használati megállapodás ugyanis nem csak a használatot rendezi, hanem a közös használatú területek fenntartásával, állagmegóvásával kapcsolatos feladatokat, a költségek, kiadások viselésének módját is. A közös és kizárólagos használatban lévő részek meghatározását követően kiemelt jelentőségű rögzíteni, hogy a kizárólagos használatban lévő részek aránya igazodik-e a felek tulajdoni hányadához. Bosch akkus csavarozó ixo Vörös tenger búvárparadicsom
Ez esetben a sorsolás útján megállapított használati rend hatályát veszti. A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
"Ahány ház annyi szokás" – tartja a mondás. Van alapja, hiszen annyiszor találkoztunk már azzal, hogy az adott jogszabályi előírásokat az egyes hatóságok másképp értelmezik Borsodban, Szabolcsban vagy Zala megyében. Ettől függetlenül most megpróbálok a Földforgalmi törvény átmeneti és értelmező törvényének legutóbbi módosításáról általánosságban értekezni, és reméljük, hogy a jogalkalmazók is így értelmezik majd a kérelmeink elbírálása során. Olvasás közben azonban mindenképpen tartsuk észben, hogy az erdő fekvése szerint illetékes földhivatal/erdészeti hatóság másképpen is értelmezheti a módosított szabályokat. A furán hangzó Földforgalmi törvény átmeneti és értelmező törvény elnevezés magyarázatra szorulhat. A Földforgalmi törvényben nem szabályozott részletkérdéseket a 2013. évi CCXII. törvényünk– röviden az Fétv – tartalmazza, amely többek között arra hivatott, hogy a közös tulajdonban lévő termőföldek használatára vonatkozó szabályokat rendezze, köztük az erdőét is. Ezt a X. fejezetében, a 69§-ától teszi meg.
Előzőek alól kivételt képeznek az alábbi esetek: - nem kell térképi kimutatást készíteni, ha az ingatlan teljes területét egy tulajdonostárs használja, vagy az egyes tulajdonostársak a földrészlet egy-egy alrészletének teljes területét használják; - nem kell a földhasználati szerződéshez sem használati megállapodást, sem térképi kimutatást csatolni, ha a megkötött szerződés szerint egyetlen személy használja a földrészlet teljes területét. A szükséges mellékletek nélkül benyújtott földhasználati szerződés hatósági jóváhagyása nem lehetséges, ezért kérjük a közös tulajdonban nyilvántartott ingatlanok tulajdonosait, hogy időben gondoskodjanak a használati megosztásról szóló megállapodás és a használat rendjét ábrázoló térképi kimutatás elkészítéséről, mert azok elkészítése, különösen a tulajdonostársak nagy száma esetén hosszabb időt vehet igénybe.
További könnyebbséget jelent, hogy a törvény szabályozza azokat az eseteket, amelyekben a tulajdonostárs hozzájárulását megadottnak kell tekintetni, hiszen az életben nem mindig valósul meg az a kívánságunk, hogy a tulajdonostársak döntései rendelkezésünkre álljanak. Ilyen eset, ha például a tulajdonostárs személye bizonytalan (meghalt), lakcíme, tartózkodási helye ismeretlen, vagy az ajánlatnak – amit a használati megállapodás kapcsán postai úton megküldünk neki – sikertelen a kézbesítése, vagy az illető 30 napon belül arra se méltat bennünket, hogy reagáljon a kezdeményezésünkre. A használati rendet szabályozó megállapodásban a tulajdonostársak tulajdoni hányadának megfelelő vagy attól eltérő mértékű terület használatában is meg lehet állapodni. A megállapodáshoz kell még egy hiteles térkép is, amely bármelyik földhivatalnál beszerezhető, és amelyen ábrázolásra kerül a kialakított használati rend. Az a tulajdonostárs, aki a használati megosztásról szóló megállapodás szerint a földet vagy annak egy meghatározott részét használja, köteles a föld használatát bejelenteni a földhasználati nyilvántartásba.
Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2017. 05. 23 | Ingatlan Az osztatlan közös tulajdonba tartozó termőföldek (a továbbiakban: föld) használati rendjének kialakítására vonatkozó szabályok a jogbizonytalanság megszüntetését, a földhasználat földhasználati nyilvántartásba való bejegyzésének megkönnyítését és a használati viszonyok átláthatóságát szolgálja. A közös tulajdonban álló földek használatának módját a tulajdonostársaknak szabályozniuk kell, máskülönben az rendezésre kerül a hatóság által. Így ha nem akarjuk megvárni tulajdonosként, hogy helyettünk döntsék el, hogyan kerüljön használatra a földünk, tanácsos a többi tulajdonostárssal leülni és megállapodni a föld használatának rendjéről. Egy ilyen használati rendet szabályozó megállapodást írásba kell foglalni, és a megállapodás elfogadása már nem is tűnik annyira elérhetetlen célnak, tekintettel arra, hogy a törvény már nem követeli meg az egyhangúságot a tulajdonostársaktól, hiszen ahhoz alapesetben a tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti többségének a döntése szükséges.
Abban az esetben, ha tulajdonosként nem vesszük a fáradságot és nem alakítunk ki egy használati rendet a többi tulajdonossal a földünkön, és az ingatlanügyi hatóság megállapítja a földhasználati nyilvántartás adatai alapján, hogy nincs bejegyzett földhasználó, 30 napos határidővel felhív minket, tulajdonosokat a használati megosztásról szóló megállapodás megkötésére és a földhasználat bejelentésére. Ha ennek nem teszünk eleget, az ingatlanügyi hatóság a határidő lejártát követő 8 napon belül értesíti a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara területi szervét. A Kamara területi szerve az ingatlanügyi hatóság értesítésétől számított 60 napon belül a költségünkre, sorsolás útján állapítja meg a közös tulajdonban álló föld használati rendjét. Ez esetben a sorsolás eredményéről szóló jegyzőkönyv helyettesíti a használati megosztásról szóló megállapodást. A sorsolás útján megállapított használati rend 5 évig hatályos, azonban ha ez nekünk nem tetszik, akkor lehetőségünk van arra, hogy a sorsolást követően a használati megosztásról megállapodjunk, és az annak megfelelő földhasználatot a földhasználati nyilvántartásba bejegyeztessük.
VÁLTOZTAK AZ OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDONÚ INGATLANOKRA KÖTÖTT FÖLDHASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK KÖTELEZŐ MELLÉKLETEI A közös tulajdonban álló földrészlet társtulajdonosai a földhasznosítási kötelezettségük teljesítése érdekében kötelesek a használat rendjét használati megosztásról szóló megállapodásban rögzíteni. A használati megállapodás térképi kimutatással együtt érvényes, ezért egy 30 napnál nem régebbi hiteles térképmásolaton be kell jelölniük a tulajdoni hányaduknak megfelelő vagy attól eltérő nagyságú területek földrészleten belüli elhelyezkedését. A közös tulajdonban lévő ingatlanok használatának az alapja tehát a használati megosztásról készített megállapodás és az annak mellékletét képező térképi kimutatás. Tekintettel arra, hogy használati megállapodás és térképi kimutatatás nélkül a közös tulajdonban nyilvántartott ingatlanra kötött földhasználati szerződés – az alábbiakban megjelölt esetek kivételével - érvényesen létre sem jöhet, ezért a használatba adó tulajdonosoknak már a települési önkormányzat jegyzőjéhez benyújtandó közzétételi kérelemhez csatolniuk kell mindkét melléklet eredeti vagy eredetivel egyezővé tett példányát.
5. A használatban megosztott ingatlanrészek egymástól kerítéssel le vannak határolva, a használat kapcsán a tulajdonostársak között vita nincs. 6. A kizárólagos használati jogok kiegészülnek a 2. lakás mindenkori tulajdonosának azon jogával, hogy korlátozottan (kerékpárok kivitele, szeméttároló kiürítése stb. ) az építmény megkerülésével – eseti jelleggel és korlátozottan átjárhat az 1. lakás mindenkori tulajdonosa által használt területen, de ennek során köteles tartózkodni a tulajdonostárs(ak) szükségtelen zavarásától, a használt területben okozott károkat köteles megtéríteni. 7. Jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a PTK. megfelelő rendelkezései irányadóak. 8. A tulajdonostársak jelen okiratba foglaltan meghatalmazzák a __________________ ügyvédet (iroda: __________________) az okirat elkészítésével és ellenjegyzésével. 9. A fenti – használatban megosztott felépítmény- és telekrészeket rajzos formában mutatja a jelen megállapodáshoz csatolt HELYSZÍNRAJZ (1. Melléklet). Az 1. és 2. szám a lakásokat, a pöttyözött rész az 1. lakáshoz tartozó telekrészeket, a vonalazott rész pedig a 2. lakáshoz tartozó telekrészeket jelenti.