A megjelölés ugyan gyakran el is szokott maradni, minthogy azonban ennek oka elsősorban az lehet, hogy a végrendelet fogalmazója vagy az ilyen ügyekben járatlan örökhagyó azt szükségtelennek tartotta, tudatában annak a fontossága fel sem merült, ezért a végrendelkezés okának a kutatása más módon is megengedhető. Ide tartozik mindenekelőtt annak a helyzetnek a feltárása, hogy kik lettek volna kötelesek az örökhagyó eltartásáról gondoskodni, s ki gondoskodott arról ténylegesen, továbbá hogy méltányolta-e az örökhagyó már életében a tartásról gondoskodónak a kötelességtudását, áldozatkészségét, kifejezte-e azt a szándékát, hogy eltartójának a magatartását valami módon, így esetleg végrendeleti juttatással is viszonozza. Egyéb körülmények is következtetési alapot nyújthatnak az örökhagyó elgondolásaira, eltartójának bíztatására, az azzal való egyetértésre. Ezek a végrendeleti juttatás okának a kifejezett megjelölése nélkül is bizonyossá tehetik, hogy az örökhagyó végrendelkezésével az öt eltartó rokont a nyújtott tartás ellenértékéhez kívánta juttatni.
"Férjem 2002-ben meghalt, a házasságból kettő gyermekünk született. Anyósom és apósom 2007-ben eltartási szerződést kötöttek. a másik gyermekükkel, ekkor már apósom súlyos beteg volt. Apósom 2008-ban elhunyt. Gyermekeim az eltartási szerződés miatt nem örököltek. Anyósom 2014. 03. 27-én hunyt el. Az eltartási szerződés ellenére több mint két évig folyamatosan, kórházban, elfekvő osztályon ápolták. A kérdésem a következő lenne: gyermekeim megtámadhatják-e az eltartási szerződést, és milyen sikerrel? " Cs. F. Magdolna Sajnos a tartás nem megfelelő nyújtása miatt csak a jogosult indíthatott volna pert, még életében, a szerződés megszüntetése iránt. Utólag erre, vagy akár értékaránytalanságra hivatkozással perindításra nincs lehetőség. Adott esetben az apóssal kötött szerződés jóerkölcsbe ütköző volta megállapításának lehet helye, ha bizonyítani tudják, hogy a szerződéskötéskor az após már olyan legyengült, szellemileg leépült, kiszolgáltatott helyzetben volt, amely - várható közeli halálára is figyelemmel - nem indokolta részéről a tartási szerződés megkötését.
Ez az igény természetesen csak bírósági eljárásban érvényesíthető megegyezés hiányában. Ilyen esetben biztosítja a tartási jog, hogy az eltartott az ingatlanban maradhasson? A szerződésben erre is ki kell térni. A tartási szolgáltatások körébe tartozik a lakhatás biztosítása is, ennek érdekében a tartási szerződésben azt kell rögzíteni, hogy a tartásért átruházott ingatlanban az eltartó biztosítja az eltartott lakhatását. Ez is egyfajta védelmet nyújt az eltartottnak, ugyanis használati jogot biztosít neki abban az ingatlanban, aminek már nem a tulajdonosa. Miben különbözik az öröklési szerződés a tartási és életjáradéki szerződéstől? Annak szabályai nyújthatnak nagyobb biztosítékot az eltartottnak? Az eltartónak öröklési szerződés esetén is ugyanazokat a szolgáltatásokat kell nyújtania, mint egy tartási szerződésnél. A különbség az eltartotti oldalon jelentkezik, mégpedig a tartásért cserébe felajánlott ingatlan tulajdonjoga kapcsán. Öröklési szerződés esetén a tulajdonjog nem a szerződés megkötésével egyidejűleg száll át az eltartóra.
Az új Polgári Törvénykönyv a kötelesrész kapcsán teremt lehetőséget arra, hogy meghatározott feltételek esetén a kötelesrész iránti igénybe a tartási vagy életjáradéki szerződéssel átruházott ingatlan értéke is részben bevonásra kerüljön. Az örökös és a kötelesrész A törvény szerint kötelesrész akkor illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Kötelesrész iránti igény többféle módon is létrejöhet: A leggyakoribb eset, amikor az örökhagyó a törvényes örökös helyett végintézkedésben másra hagyja a vagyonát. Szintén kötelesrészre teremthet alapot, ha például az örökhagyó életében értékes vagyontárgyakat ajándékozott el, amelyeket így a törvényes örökös nem örökölhetett. Mennyi a kötelesrész? A kötelesrész mértéke annak az egyharmada, ami a kötelesrészre jogosultnak, mint törvényes örökösnek jutna a kötelesrész alapja szerint számítva. A kötelesrész alapját úgy kell meghatározni, hogy össze kell adni az elhunyt hagyatékának tiszta értékét és az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értékét.