Ám az elme testetlen szárnyalásaiban valamiképpen részt tudnak venni, ráadásul az sem egyértelmű, hogy ki-ki csak a magáéban, vagy ezek valamiképp vegyülnek és hatással vannak egymásra. S az elme bizony tele van kis démonokkal, a bűntudattal és a fel nem dolgozott múlt darabkáival. A minisorozat a vége fele korrigálja magát és kijelenti, hogy nem is kísértethistória ez, hanem szerelmi történet. S valóban, nagy izgalmak helyett inkább emberi tragédiák sorozatát kapjuk, s szereplők egy-egy hiba vagy balsorsú esemény felett merengenek, rémüldöznek hosszú epizódokon keresztül, ezúttal a The Haunting of Hill House frissessége, lendülete nélkül.
Déjà vu a lelátón: tavaly ősszel egyszer már elhalasztották Nagy Viktor Oszkár romantikus vígjátékának bemutatóját, most ismét a tervezett premier előtt egy héttel jelentették be, hogy a Becsúszó szerelem később érkezik a mozikba. A meghirdetett országos közönségtalálkozókat viszont addig is megtartják. A film forgalmazója, a Vertigo Média közölte, hogy a jelenlegi mozilátogatottsági tendenciákat és a tervezett mozinyitásokat látva, a gyártóval és a producerekkel közösen úgy döntött, hogy a Becsúszó szerelem bemutatóját május 27-ről egy későbbi időpontra teszi át. A tervek szerint nyáron, várhatóan júliusban lesz látható Nagy Viktor Oszkár első nagyjátékfilmje. Közönségfilmről lévén szó, az elmúlt hét eredményei alapján mi sem hibázathatjuk őket a döntésért: országosan összesen 7544-en mentek el az újra megnyitott mozikba, a legutóbbi magyar premierfilmet, a Spirált 1079-en nézték meg, ráadásul Magyarország legnagyobb mozihálozata, a Cinema City is zárva tart még. De azért van ok a reményre: a péntek reggeli miniszterelnöki rádióinterjúból kiderült, hogy a számítások szerint hétvégén eléri az országban a vakcinával beloltottak száma az 5 millió főt, így május 25-én további járványügyi enyhítések lépnek életbe.
Ekkor jelenik meg Dani Clayton (Victoria Pedretti), aki a maga kísértetcsomagjával együtt költözik be a házba, hogy valamiképp megpróbálja visszaterelni a két kis árvát a normális élet medrébe. A ház körül bolyong még Henry Wingrave (Henry Thomas), a gyerekek nagybácsija, aki a Hill House -ban az apuka volt, és alkalmazottja, Peter (Oliver Jackson-Cohen), aki a drogos testvért alakította a korábbi horrorsorozatban. Illetve pár további alkalmazott a ház körül, nagyjából követve a regény alaphelyzetét. Ebből is látszik, hogy Mike Flanagan mennyire kényelmesen belehelyezkedik ugyanabba a világba, mintha ő maga is egy kísértetházban rekedt volna, s onnan küldené a világba a következő kísértetsztoriját. A sorozat, ha történetét tekintve nem is, hangulatát és stílusát illetően teljes mértékben az előző Haunting folytatása, itt egy kísértetházba bújtatott pszichologizáló családi drámát kapunk, mely bátran használja a gyerekszereplőket a kísértetsztori ellenére, vagy épp annak kiélezésére. S ezúttal a gyerekszereplők castingja rendkívül jól sikerült, a két tizenéves hatásosan játszik el egészen különböző karaktereket.
A ház személyzetében akad még egy morcos, de jó fej kertészcsaj, egy bölcs és gondoskodó házvezetőnő és egy jó humorú szakács is, és akkor még csak azokról beszélgettünk, akik élnek. Ugyanis mint kiderül, Dani előtt volt már egy másik bébicsősze is a gyerekeknek, csakhogy Becca szerelmes lett egy rosszfiúba, és miután a gazember ott hagyta őt, a lány nem tudta ezt feldolgozni, és öngyilkos lett az udvarház melletti tóban. És igen, a sorozat az ő történetére is bőven kitér. A gyanús jelek pedig sorra jönnek egymás után. Daninak például megtiltják, vagy inkább erőteljesen javasolják, hogy lefekvés után ne nagyon kóricáljon a ház folyosóin, reggelente pedig rendszeresen találnak sáros lábnyomokat a házban, és ugyan arra tippelnek, hogy valamelyikük alvajáró, sosem jönnek rá (csak a sorozat végén), kitől származnak a nyomok. Aztán ott van még a kis Miles is, aki egyszer tündéri kisfiú, máskor meg egy koraérett, égetnivaló kiscsávó, aki úgy osztja ki a nála jóval idősebbeket, hogy az már-már rémisztő.