A főhőssel végig lehet trappolni a főküldetéseken, de ez kvázi lehetetlen lesz, mivel bármerre jársz, történnek dolgok, amik miatt le akarsz majd szállni a lóról. Akár egy bajba került nő, egy kígyómarásos férfi, egy eltévedt fazon, egy munkásra rádőlt fa, pár szexi cowboy csaj… na jó, az lehet, hogy nem, de minden más megtörténhet a hatalmas világban, és tényleg csak úgy előkerülnek, mintha nem is lenne előre megírva a megjelenésük, hogy még inkább valószerűnek tűnjön ez az egész kaland, jóval valószerűbbnek, mint az előző rész. Amúgy előnyére változott gyakorlatilag minden az első rész óta. Sokkal élvezetesebb a lovaglás, és még akkor sem unja az ember magát cseppfolyósra, ha távolra kell vágtatnunk a lóval. Sokszínűbb a táj, a vadnyugat fényei pedig egyszerűen gyönyörűek, annyira, hogy a játék olyan csodaszép miatta, hogy alig lehet elhinni. Ennél többet grafikailag isten bizony lehetetlen kihozni a PS4-ből. Ennek a generációnak ez a teteje konzolon, ha mégsem, akkor itt még csodák jönnek, de nem fognak.
A cserzett és szőrős arcú Arthur Morgan, a játékos által irányítható karakter ennek a hordának egyik hadnagya, a történet pedig annyi véres fordulatot és kegyes/kegyetlen döntések sorát rejti, hogy beleremeg a gamer morális iránytűje. A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!