2020. június 30-ig a saját jogú nyugdíj mellett keresőtevékenységet folytató személy csak a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban elért keresete után nem fizetett nyugdíjjárulékot, a megbízási díjra ez a kedvezmény nem vonatkozott. A nyugdíjjárulék alapjául szolgáló megbízási díjra tehát figyelemmel kellett lenni azokban az esetekben, ahol a nyugellátás mellett csak korlátozott összegig lehetett keresőtevékenységet folytatni. Az újTbj. szerint 2020. július 1-jétől a járulékmentesség kiterjed a saját jogú nyugdíj mellett folytatott valamennyi keresőtevékenységre, így a megbízási szerződés alapján végzett munkára is. Mivel nincs járulékfizetési kötelezettség, nincs kereseti korlátozás a nyugdíj melletti megbízási díjra nézve sem.. a Tny. 83/§ hatályon kívül helyezésre került. A nyugdíjasként elért kereset utáni 0, 5%-os mértékű nyugdíj növelés a 2020. június 30-ig elért megbízási díj után megállapításra fog kerülni, mivel itt még történik nyugdíj járulék fizetés, július 1-jétől azonban már nem, a járulékmentesség miatt.
A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni. A rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-től lehet - egykori okirati bizonyíték alapján - szolgálati időként figyelembe venni. A megbízásos jogviszony időtartama tehát, ha a megbízott a megbízási díj nagyságrendjére tekintettel a fentiek szerint biztosítottnak minősül, nyugdíjra jogosító szolgálati időt jelent. Igen gyakori, hogy a megbízásos jogviszonyban lévő személy egyidejűleg más biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) is áll, ez alatt az időszak alatt a szolgálati idő természetesen csak egyszeresen kerülhet figyelembe vételre, ilyen esetben ugyanerre az időszakra a megbízási jogviszony alapján szolgálati idő szerzése már nem történik, de a járulék köteles megbízási díj összege a nyugellátás összegénél figyelembe vételre kerül.
Bár ez a havi 14 ezer forint többlet első ránézésre talán nem tűnik olyan soknak, egy év alatt mégis 168 ezer plusz jövedelmet jelent az állami nyugdíj mellett. Az időseknek egyébként – a diákokhoz hasonlóan – szövetkezetek segítenek a munkaerőpiacra történő visszatérésben. A változásoknak köszönhetően viszont nemcsak a nyugdíjas munkaerő jár jól, hanem a cégeknek is számos kedvezményben lehet részük, ha időskorúakat foglalkoztatnak. Így jelenleg 21 százalékkal olcsóbb a versenyszférában egy nyugdíjas munkaerő, mint egy aktív korú dolgozó. A korkedvezményes nyugdíj mellett, vállalkozóként vagy megbízási jogviszonyban munkát vállalók keze azonban lazán ugyan, de meg volt kötve 2020. június 30-áig. Rájuk ugyanis nem vonatkoztak a fent említett járulékfizetési kedvezmények, ráadásul csak addig kaphatták a nyugellátás havi összegét is a fizetésük mellett, amíg az éves bevételük el nem érte a minimálbér 18-szorosát, vagyis a 2 898 000 forintot. Ha tehát a munkával szerzett bevételük meghaladta ezt a keretösszeget, akkor az év végéig – vagy legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – felfüggesztették a nyugdíj folyósítását.
Július 1-jén több törvényváltozás is érinti a nyugdíjasokat, pontosabban a nyugdíj mellett munkát vállalókat. Egy új társadalombiztosítási törvény lép életbe, ez hoz jelentős változásokat. Most azoknál a nyugdíjasoknál, akik munkaviszonyban vállalnak munkát, náluk csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le, a 18, 5 százalékos egyéni munkavállalói járulékokat nem kell megfizetniük. Július 1-jétől kiterjesztik ezt a szabályt a nem munkaviszonyban munkát végző nyugdíjasokra is, tehát a megbízási szerződéssel dolgozó nyugdíjasokra, illetve a vállalkozó nyugdíjasokra is. Ez három dolgot von maga után. Egyrészt a nettó bérük jelentősen nőni fog. Másrészt, mivel a nyugdíj melletti munkavégzéssel szerzett kereset, jövedelem járulékmentessé válik, ezért az már nem vehető figyelembe az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során. Továbbá, ez nem számít bele a nyugdíjnál a szolgálati időbe. De nemcsak az egyéni járulékokat nem kell megfizetni – foglalkoztatási formától függetlenül – minden munkát végző saját jogú nyugdíjasnál: a nekik munkát adó cégek is mentesülnek a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.
22. § (1) bekezdés). Keresetként figyelembe kell venni a biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék alapot képező keresetet, jövedelmet. A járulék alapul szolgáló megbízási díj a nyugdíj összegénél tehát figyelembe vételre kerül, az beszámít a nyugdíjba. Nyugdíj melletti keresőtevékenység megbízási jogviszony keretében Igen gyakori, hogy a nyugdíjba vonult személy nyugdíja mellett ismét dolgozik, sokszor megbízási szerződés alapján. A megbízási díj 2019-ben és 2020. első félévében is nyugdíjjárulék alapul szolgáló jövedelem maradt, ezért a nyugdíj melletti keresőtevékenységnél azt figyelembe kellett venni akár a 0, 5%-os nyugdíjnövelésnél, akár a korhatár alatti kereseti korlátozásnál. A nyugdíj melletti kereső tevékenységnél a nők 40 év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíja mellett a nyugdíj korhatár betöltéséig évente csak a minimálbér tizennyolcszoros összegéig lehetett nyugdíj járulék köteles keresőtevékenységet folytatni, ebbe a keretösszegbe a nyugdíjjárulék alapul szolgáló kereset számított bele, így a megbízási díj is.
A megbízási jogviszony adategyeztetési eljárásban is egyeztetésre kerül, a szolgálati időről szóló kimutatásban külön rovatban szerepelnek ezek az információk. Hogyan számít be a megbízási díj a nyugdíj összegébe? Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett). a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként figyelembe kell venni a biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék alapot képező keresetet, jövedelmet. A járulék alapul szolgáló megbízási díj a nyugdíj összegénél tehát figyelembe vételre kerül, az beszámít a nyugdíjba. Nyugdíj melletti keresőtevékenység megbízási jogviszony keretében Igen gyakori, hogy a nyugdíjba vonult személy nyugdíja mellett ismét dolgozik, sokszor megbízási szerződés alapján. A megbízási díj 2019-ben és 2020. első félévében is nyugdíjjárulék alapul szolgáló jövedelem maradt, ezért a nyugdíj melletti keresőtevékenységnél azt figyelembe kellett venni akár a 0, 5 százalékos nyugdíjnövelésnél, akár a korhatár alatti kereseti korlátozásnál.
Elmondjuk, mikor és hogyan számít bele a megbízási díj a nyugdíj összegébe, mi történhet a megbízási jogviszonnyal a nyugdíj megállapításakor, és miként lehet nyugdíj melletti keresőtevékenységet végezni megbízási jogviszony keretében. Ha egy feladatot megbízási szerződés keretében kell elvégezni, vagy akár rövidebb, akár hosszabb időtartamra megbízásos jogviszonyban tevékenykedünk, gyakran felmerülő kérdés, hogy a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység hogyan jelentkezik a nyugdíjnál, keletkeztet-e szolgálati időt, és beszámít-e a megbízási díj a nyugdíj összegéhez. A válaszhoz a döntő szempont az, hogy a megbízásos jogviszony a társadalombiztosítás területén biztosítási jogviszonynak minősül-e, vagy sem, érinti-e járulék fizetés vagy nem. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban Tbj. ) 6. § (1) bekezdés f) pontja alapján biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a (külön) törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30-%-át, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
Akinek viszont még van legalább 5-10 éve az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig, annak még érdemes elgondolkodnia egy nyugdíj célú megtakarításon. Ezzel ugyanis továbbra is hatékonyan kiegészíthető az állami nyugdíj. Előrelátásunkat ráadásul még az állam is jutalmazza, mégpedig adóvisszatérítés formájában, amelynek értéke éves szinten maximum 100-150 ezer forint lehet. Az egyik előtakarékossági lehetőség – nyugdíjbiztosítás – pedig még azt is lehetővé teszi, hogy az SZJA-t nem fizető vállalkozók is érvényesítsék az adójóváírást, és közelebb kerülhessenek az anyagilag kiegyensúlyozott nyugdíjas életük eléréséhez. (Hirdetés)