[PET�FI S�NDOR] A HELYS�G KALAP�CSA 1. - Pet�fi S�ndor - A HELYS�G KALAP�CSA Els� �nek Szeretnek az istenek engem, R�m�t� m�dra szeretnek: Megaj�nd�koztanak �k Olly ritka t�d�vel, 5 Melly a csatav�szek Vil�grend�t� d�lakod�sit Illend�n elkurjantani k�pes, S mellyet t�lem minden k�ntor ir�gyel. �s hogy f�rfi legyen, M�lt� e t�d�h�z, L�n az �gi hatalmak ir�ntami hajland�s�g�b�l A sz�les tenyer� Fejenagy, A helys�gi kov�cs, Vagy mint �t a d�s k�pzelet� n�p K�lt�ileg elnevez�: A helys�g kalap�csa. - Ti, kik er�s l�lekkel birv�n Meg nem szeppentek a harci morajt�l, Hallj�tok szavamat! De ti, a kiknek sz�ve Kem�nyebb dolgokn�l A test als� r�sz�be hanyatlik, Oh ti ker�lj�tek szavamat! *** "�men! " sz�lt az ah�tat Szent hangj�n A menny szolg�ja; s az egyh�z N�gy fala, r�gi szok�sa szerint, Komolyan mondotta ut�na, hogy: "�men". A n�p pedig, a melly esti im�ra Gy�lekezett a szentegyh�zba, azonnal Elhordta mag�t, S egy egy kancs� bor el�tt Otthonn vagy a csapsz�k asztala mellett D�cs�rte az istent.
A helység kalapácsa Petőfi Sándor A helység kalapácsa című könyvének korabeli kiadása Szerző Petőfi Sándor Eredeti cím A helység kalapácsa Ország Magyarország Nyelv Magyar Téma Magyar irodalom, lélektan, történelem, társadalom Műfaj elbeszélő költemény, eposz Kiadás Kiadás dátuma 1844. október Magyar kiadó Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (1990) Média típusa könyv Oldalak száma 64 (1990) ISBN 963-11-6639-2 (1990) A helység kalapácsa Petőfi Sándor 1844 októberében írt elbeszélő költeménye. Komikus eposz, egyben stílusparódia. Történet [ szerkesztés] 1. ének: A templomban fölébred egy ember, aki azt veszi észre, hogy be van zárva az ajtó és ő bennragadt. Úgy dönt, hogy felmegy a toronyba és a harang kötelén ereszkedik le. 2. ének: Az elbeszélés helyszíne a kocsmába helyeződik át, ahol megismerjük a többi főbb szereplőt. Nagy mulatozás kezdődik. A kántoron látszik, hogy érez valamit a csapos, Szemérmetes Erzsók asszony iránt, de fél odamenni hozzá. Harangláb elkezdi bátorítani és rábírja, hogy vallja be az érzelmeit a nőnek.
A kocsma zenekarét: a kancsal hegedűs, a félszemű cimbalmos és a bőgő sánta húzója alkotja. A kocsmában nagyon jó hangulat van, főleg miután Vitéz Csepű Palkó, a tiszteletes két pej lovának jókedvű abrakolója, behurcolta az ablakon kukucskáló lányokat táncolni. Mikor meglátta Harangláb, hogy a kántor csak a szemérmetes Erzsók bájait figyeli, oda ül mellé, és biztatja, hogy valljon szerelmet a kocsmárosnénak. A kántor megfogadta az egyházfi tanácsát és odament Erzsókhoz. Harmadik ének: Eközben szélestenyerű fejenagy sikeresen megszökött a templomból és teljes erővel rohanni kezdett az ő kedves Erzsókjához. Mikor beért a kocsmába, csak Bagarja vette őt észre, mindenki más táncolt és mulatott. Sajnos észrevette a kántort, ahogy térdepelt és szerelmet vallott a kocsmárosné lábai előtt. Lábai mintha földbe gyökereztek volna a látványtól, annyira mérges lett, hogy azonnal galléron ragadta a lágyszívű kántort és úgy elverte, hogy az bőgni kezdett. A kántor bevallotta, hogy szerelmes Erzsókba, de szerelmét titkolta volna élete végéig, ha Harangláb nem biztatta volna arra, hogy szerelmét vallja be, és nem javasolta volna azt, hogy zárják rá az ajtót, hogy nyugodtan hódíthasson.