E könyv arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját megismerhesd, és ha rád tartozik, te is birtokba vehesd. Az itt következők nem újak, nem is régiek: megfogalmazásuk egy kor jegyeit viseli, de lényegük nem keletkezett és nem múló. Aki a forrásvidéken jár, mindig ugyanez virágokból szedi csokrát. "
1982-ben Forintos-díjjal jutalmazták. Eszméletét veszítve halt meg 1989. január 22-én Budapesten. Február 9-én kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben. A(z) Kossuth Kiadó toplistája
"Figyeld a tünemények szakadatlan áramlását: mind más és mindig más és mégis mindig azonos. Figyeld tested fájásait: a tompán húzódó sajgástól az élesen villámló fájdalomig mennyi változat! S ezek folyton cserélődnek, egymásra rétegeződnek, akár egy zenemű motívumai, vagy a fán a lombok, gallyak, virágok csipkézete. Figyeld a történelemben, a jelenkorban és saját hétköznapjaidban a jószándék, szenvedély, hazugság, erőszak egymásba-mosódó vonulását: mindaz, amit magában-véve rossznak, csúfnak, aprónak ismersz, oly harmóniává szövődik, mint a felhők vándorlása, vagy a hegykúpok láncolata. Az életet úgy kell megérteni, mint egy zeneművet. Ha el tudsz vonatkozni mindattól a kellemes, vagy kellemetlen hatástól, melyet az élet dolgai, egyenként, egyéniségednek jelentenek: felismered a közös szépséget a hullámok játékában és tested fájásaiban és az események váltakozásában és érzéseid, gondolataid áramlásában és mindenben. Mind más és mindig más és mégis mindig azonos. A dolgoknak ne a szerepét és hatását figyeld, inkább mintázatát és iramát: csak ezen az úton értheted meg az életet, természetet, embertársaidat és önmagadat. "
Ne kívánd senki szeretetét. Ne utasítsd el senki szeretetét. Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege: mindenre egyformán. Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből és melegedből, mint akiknek nincs szükségük terád. Családtagjaid, mindennapi társaid s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Szórd szét kincseid - a gazdagság legyél te magad. Nyűdd szét díszeid - a szépség legyél te magad. Feledd el mulatságaid - a vígság legyél te magad. Égesd el könyveid - a bölcsesség legyél te magad. Pazarold el izmaid - az erő legyél te magad. Oltsd ki lángjaid - a szerelem legyél te magad. Űzd el szánalmaid - a jóság legyél te magad. Törd át gátjaid - a világ legyél te magad. Vedd egybe életed-halálod - a teljesség legyél te magad. Ha vágyaidat kényezteted: párzanak és fiadzanak. Ha vágyaidat megölöd: kísértetként visszajárnak. Ha vágyaidat megszelídíted: igába foghatod őket, és sárkányokkal szánthatsz és vethetsz, mint a tökéletes hatalom maga.
Weöres Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából az író-költő-műfordító spiritualitására és a kínai kultúra iránt érzett tiszteletére hívják fel a figyelmet a Múzeumok Éjszakáján. "A remekműben, az alkotó és műélvező képzelet közvetítésével, az időtlen dereng át az időbeli világba. " Weöres Sándor: A remekmű (A teljesség felé) Időtlen derengés Időtlen derengés címmel nyílik kiállítás Xi Xinmin kortárs kínai festőművész alkotásaiból, aminek megnyitója után Weöres Sándor A teljesség felé című írásának zenei adaptációját adják elő a magyar zenei élet kiemelkedő művészei a Balassi Intézetben. W eöres Sándor életében rendkívül fontos szerepet játszott a keleti kultúrák iránti érdeklődés, az ebben való elmélyülés, a spiritualitás. Műfordításai nemcsak művészi szépségük miatt nevezetesek, hanem mert e művek szellemiségét talán minden más műfordításnál hitelesebben sugározzák rendkívüli beleélő készségének és nyelvi hajlékonyságának köszönhetően. A teljesség felé – Weöres Sándor művének zenei adaptációja A (kortárs) keleti kultúra képi, vizuális világának megidézésével és Weöres A teljesség felé című metafizikai művének zenei adaptációjával válik teljessé az est programja, ahol ily módon a vers, a zene, a ritmus, a kép, a múlt és jelen találkozásában indulunk útra a végtelen és a teljesség felé.
- Fehér trilógia II. - Fehér tirlógia III.
Találkozás egy ifjúval Jobb a hegyen lakni, mint a völgyben. De milyen gazdag a völgy is, lelkem, milyen gazdag. Hullámok és tenger A hullámokat az számlálja, aki sötétben hallgatja a hullámverést, és nem az, aki látja a tengert. Mindentudó, mindenható, mindenütt-jelenvaló Az egyéniségétől megszabaduló ember közös az Istennel. Meztelenség A teljességet elérni végtelenül könnyű és végtelenül nehéz. Vetkőzés Írmagját se tűrd magadban semmiféle érvényesülési szándéknak. Haláltánc Aki boldogságot kíván, mindig rohan és rohanása az összhangba simul. Aki összhangot kíván, boldog. A hírvágy Ne kívánd azt, amit általában hírnévnek, dicsőségnek neveznek: mert a híres emberek kirakatban tarkállanak, mint egy halom sütemény, s a kíváncsiság légy-felhőként lepi és mocskolja őket; hírnév nem dicsőség, hanem nyomorúság és megaláztatás. Az alkalmatlan kísérő Aki a teljességet elérni akarja: a legmakacsabb akadék, mely bogáncsként rácsipeszkedik: a hiúság. A legfelső élmény Valahányszor mentesülni tudsz körülményeidtől: határtalan ragyogásként kibontakozik benned a végleges állapot, melyben azonos az élet és a halál.
Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése. Az ős tudás c. írás A szivárványhíd az egyetlen, ahol angyalok és ördögök úgy járnak-kelnek, hogy alig lehet szétismerni őket.
A létezés nélküli lehetőségek elvont esztétikája megint kétarcú volt: egyrészt elválasztotta a művészetet a valóságtól, másrészt viszont szembefordult a dekadencia művészetszemléletével is, mely beletörődve az élet adott állapotába a lehetőségeket tagadja meg és a művészet alakító értelmét veti el. Az individualizmuson túli individuum, a személyiség fölötti emberi lét Weöres Sándornál már korábban is megjelenő gondolata a kozmikus harmónia eszméjében vált esztétikai mértékké, és benne fogalmazódott meg az élményköltészettel való szakítás. A "közös szépség" elve nem leleplező irodalomhoz, hanem eszményítő irodalomhoz vezetett, a mesés képzelet és tündéri varázslat hol mítoszi sodrású, hol lebegő, játékos, áttetsző költészetét támogatta.
Ehhez a fordulathoz egyetlen mester, Hamvas tudná megadni a segítséget, aki " meg tudná mutatni Neked azt az emberi és művészi utat, mely egyezik a saját természeteddel is, az általános igénnyel és érvényességgel is ". Weöres Sándor Illés Árpádhoz. Csönge, 1944. július 13. ( Országos Széchényi Könyvtár)