Ezek a kxoe, a khoekhoe ( nama) és a szan. Ezek közül a nama Namíbia nemzeti nyelve is, és negyedmilliós anyanyelvi beszélőjével egyben a legnagyobb a khoiszan nyelv is. A futball vébéhez kapcsolódó nyelvészeti beszámolónkat a vébé városainak és az ország nyelveinek részletesebb ismertetésével folytatjuk majd. Források: FIFA: wikipédia Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Ezekben a déli bantu nyelvekben igen gyakoriak bizonyos elöljárók, azaz prefixumok. Például a "bo-" (vagy változata) előtag országot, a "ba-" embereket, a "sze-" pedig nyelvet jelent. Busmanok munka közben (Forrás: Wikimedia) A további nyelvek Az ország további két hivatalos nyelve a conga és a venda. A congát Dél-Afrika Mozambikkal közös határának mindkét oldalán beszélik, a venda pedig az ország legészakibb, Zimbabwével határos részén élő lakosság anyanyelve. Nyelvészeti szempontból különlegesnek számít az ország középső tartománya, Gauteng. Tulajdonképpen az egész Gauteng egy nagy agglomerációnak tekinthető: itt található Pretoria, Johannesburg és a szinte kizárólag feketék lakta Soweto is. Az ország összes többi térségével ellentétben ezen az ötöd Magyarországnyi területen az ország mind a 11 hivatalos nyelve képviselteti magát, nagyjából az össznemzeti szintű arányoknak megfelelően. Az apartheid Az apartheid a faji elkülönítés (szegregáció) politikája, amelyet a Dél-afrikai Unióban illetve utódállamában, a Dél-afrikai Köztársaságban 1994-ig alkalmazott a fehér kisebbség.
Itt nem csak a fehérek beszélik, hanem a nem fekete színes bőrűek is, akik a fekete őslakosok és az európai gyarmatosítók leszármazottai. Ezek a színes bőrűek teszik ki Dél-Afrika lakosságának 9 százalékát. Dél-Afrikában ugyanis adminisztratív eszközökkel (például a statisztikákban mért adatok révén) tesznek különbséget még ma is a különböző bőrszínű lakosok között. Fokvárosban 40 százalékos az afrikaans anyanyelvűek aránya, míg az egész országban összesen 7 millióan beszélhetik a régi hollandból kialakult nyelvet. A szotho-cvána ág nyelvei inkább a szárazföld belsejében, az ország északi részén dominánsak. Az ország egy negyedének valamilyen szotho-cvána nyelv az anyanyelve. A közeli rokonságú nyelvek közül a déli szotho egyben a Dél-Afrika által teljesen közrefogott Lesotho hivatalos nyelve is az angol mellett. Ehhez hasonlóan a cvána is a szomszédos Botswana nemzeti nyelve, és egyben legelterjedtebb nyelve is a hivatalos angol mellett. (Botswanában a lakosság egyre erősebben lobbizik, hogy a nemzeti cvána nyelv az angollal egyenértékű hivatalos nyelv legyen. )
A kilenc dél-afrikai bantu nyelvet a kölcsönös érthetőség alapján négy kisebb csoportra lehet osztani. A négy csoport: a nguni ághoz tartozó négy nyelv, a szotho-cvána (sotho-tswana) ághoz tartozó három nyelv, valamint a conga ( tsonga) és a venda nyelvek. A nguni ág és a szotho-cvána ág nyelvei többé-kevésbé kölcsönösen érthetők. A nguni ág négy nyelve a zulu, a xhosza, a szvati ( swati) és a ndebele. A szotho-cvána ág három nyelve az északi szotho (más néven pedi vagy szepedi), a cvána és a déli szotho. Az angollal és az afrikaanssal együtt ezek adják tehát Dél-Afrika 11 hivatalos nyelvét. Ez a 11 nyelv többnyire földrajzilag is elkülönül egymástól. Lásd a térképet lejjebb! A két leggyakrabban használt nyelv: az angol és a zulu A médiában és a politikában az angol fordul elő a leggyakrabban – holott ezt az ország lakosságának mindössze 8 százaléka beszéli anyanyelveként, és további 22 százaléka érti és beszéli. Az angolt első és második nyelvként használók főleg a városokra korlátozódnak.
Közéjük tartozik az az 1 millió indiai származású lakos is, akiknek őseit még a gyarmati rendszer idején telepítették oda. Otthon többnyire ők is az angolt használják, még ha értik és beszélik is szüleik, nagyszüleik indiai nyelveit. A lakosság már vébé-lázban ég (Forrás: Wikimedia) A vidéki lakosság legnagyobb részének, a teljes ország mintegy 45 százalékának ezzel szemben valamilyen nguni nyelv az anyanyelve. A 48 milliós lakosságból ez nagyjából 20 millió embert jelent, de további 6 millió használja közvetítő nyelvként a nguni ághoz tartozó zulu nyelvet is. A zulu egyben a legelterjedtebb nyelv az országban. Területileg ezt inkább a dél-keleti részen, Durban és szélesebb környékén beszélik a fekete lakosok. A xhoszát, az ország második legelterjedtebb nyelvét főként ettől délre használják. A szvati pedig elsősorban Szváziföldtől északra gyakori, és az angol mellett egyben Szváziföld egyik hivatalos nyelve is. A ndebele nyelvnek pedig elsősorban Zimbabwében vannak közeli rokonai. Dél-Afrika domináns nyelvei (Forrás: a Wikimedia ábrája alapján) "Cvánák országa" Az afrikaans az ország teljes nyugati részének leggyakoribb nyelve.
(wikipédia) Dél-Afrika ezeken kívül nyolc további nyelvet ismer még el. Ezek sokkal kevésbé elterjedtek, és használatuk kicsi közösségekre vagy a speciális szükségletű lakosságra korlátozódik. Ezek közé tartozik például a dél-afrikai jelnyelv. Az aranybányászathoz kötődő területeken kialakult továbbá egy zulu, angol és afrikaans keveréknyelv, a fanagalo, bár ennek használata ma már visszaesőben van. Három további nyelv a déli bantu nyelvek rokona. A lobedu a szotho-cvána nyelvek közé tartozik, az északi ndebele és a phuthi pedig a nguni nyelvek közé. A három maradék nyelv nem bantu, hanem khoiszan, ami a terület legősibb, ma is élő nyelvcsaládjának számít. Ezek a csettintgető hangjaikról híres nyelvek leginkább az "Istenek a fejükre estek" című 1980-as filmből lehetnek ismerősek a világ számára. A khoiszan nyelveket Dél-Afrika sivatagos területeinek csodálatos vadászó-gyűjtögető népei beszélik, akik mára sajnos már kiszorultak hagyományos kultúrájukból és megélhetésükből. Dél-Afrikában csak igen kis számban élnek, és három nyelvüket ismeri el az ország alkotmánya.
A modern városokon kívül, a gyönyörű és egyben egyedi természet is megtalálható. A legismertebb park a Kruger nemzeti park, ahol sok jellegzetes afrikai vadállat, madár is lakik. Nagyon különleges az itt felfedezhető növényvilág is. A park mindenkit rögtön rabul ejt. A szafari túra során közelről megfigyelhetők a zebrák, leopárdok, orrszarvúak, bivalyok és megcsodálható sokfajta értékes és különleges virág is. Mindenképp érdemes meglátogatni az ország déli partján fekvő Fokvárost is. Nagy élményt nyújthat Bo Kaap városrész, ahol szimpatikus színes kis házak vannak. Közel van a Jóreménység-fok is. Ha pihenni, kikapcsolódni vágynak a turisták, látogassanak el a Fokvárosban található homokos part egyikére. A Jóreménység-fok az egyik legkeresettebb turista-célponttá vált. Az ország nagyon sokoldalú, "Világ egy országon belül" mondattal lehetne legjobban kifejezni azt a sokszínűséget, amely az országra oly jellemző.
Az apartheid után A foci vébé nyelvei: irány Dél-Afrika! Húsz évvel ezelőtt, az apartheid idején még államilag támogatott volt a rasszizmus a Dél-afrikai Köztársaságban, vagyis törvényileg különböztették meg a feketéket és fehéreket. Talán ez kellett hozzá, hogy néhány évvel később Dél-Afrika hozza meg a politikailag egyik legkorrektebbnek számító alkotmányos nyelvtörvényt. Így az országnak jelenleg 11 hivatalos nyelve van: vagyis minden olyan nyelv hivatalos, amit a lakosságnak legalább egy százaléka beszél. A Dél-afrikai Köztársaságnak ma 11 hivatalos nyelve van, és ezzel a hivatalos nyelvek számát tekintve Bolívia és India után a harmadiknak számít a világon. A 11 hivatalos nyelv közül kettő a volt fehér gyarmatosítók európai származású nyelve, és kilenc helyi bantu nyelv. A két germán nyelvcsaládhoz tartozó nyelv az afrikaans – azaz a holland korábban búr néven ismert régies változata –, illetve az angol. A niger-kongói nyelvcsaládhoz tartozó bantu nyelvek pedig az egész Fekete Afrika legelterjedtebb nyelveinek számítanak.
Dél-Afrikai Köztársaság -ról Afrika legdélebbi részén található a kontinens legfejlettebb állama, a Dél-afrikai köztársaság. Az ország nagy múlttal rendelkezik. Az utóbbi tíz évben nagy változásokon ment keresztül, ma már egy civilizált terület, ahol a szolgáltatások minősége nyugodtan felveheti a versenyt az európai színvonallal. Erről érdemes mindenkinek saját szemével meggyőződni, csak úgy hiteles igazán. Dél-Afrika valóban nagyon szép hely. Mivel ott máskor van nyár és máskor tél, mint nálunk, az északi félteke lakóinak kellemes lehetőség megszökni a tél elől. Dél -Afrika területe nagyobb, mint Kalifornia és Texas együtt, az ország itt is a nagy, nyitott tér érzését kelti. Néhány turista látványosság is hasonlít az amerikaihoz, gyönyörű tengerpart, szőlő ültetvények, kiszámíthatatlan sivatagok, felhőkarcolókkal beépített nagyvárosok jellemzik az országot. A külvárosokban kisebb, fehér házak virágokkal borítva találhatók, vidéken pedig az álmos kisvárosok a jellemzők. Johannesburg.
speciális szerkezetű – nagyon könnyen tapad a hézagoló anyagokhoz Siniat vagy Knauf por alakú vagy vödrös – kész glettekkel együtt alkalmazva ellenáll a repedésképződésnek széle elvékonyított, hogy tökéletes legyen az átmenet a gipszkarton lapok felületéhez Papír hézagerősítő csíkok alkalmazása lényegesen lecsökkenti a fugák későbbi megrepedésének esélyét, ezáltal a reklamációk számát is. A papír hézagerősítő csíkok lényegesen ellenállóbbak, mint az üvegszálas hézagoló szalagok. A Papír bandázsoló szalag főbb ismertetőjegyei. • Hajtás a csík közepén, így egyszerűbb a sarkok kiszalagozása. • Nem szakad, nem nyúlik, nem gyűrődik • A tökéletes kötésre van kifejlesztve • Nem a legvékonyabb szalag de a legerősebb!! Beépítési szabály: Hézagológipszbe vagy glettelőgipszbe ágyazva alkalmazható. Raktáraink tele vannak anyaggal mert valós készlettel rendelkező gipszkarton, kazettás álmennyezet és szigetelőanyag szakáruház vagyunk. A Gipszkarton bandászoló szalagok, hézagerősítő szalagok minden fajtája és a hozzájuk való por alakú vagy kész, vödrös glettek is készleten vannak.